Manolak:)

Kikerültünk ide:

http://www.gazdagmami.hu/ev-anyavallalata-2012#73

Már csak szerencse kéne :) no jó kis lemaradással indulunk a szavazatok terén, de sabaj :)

Most már jövök ám vissza, és írok egy bejegyzést, a hogy a mütyibe tudják a nők összeegyeztetni a munkába való visszatérést és a családot. Még nekem nem igazán megy, így hiába nincs semmi időm magamra (köztük hogy írjak, pedig annyi mindenről szeretnék), mégis folyamatosan azt élem meg, hogy nem elég, mindenhol elmaradva, stb.

De most hoztam nektek valamit: meghosszabbított leadási határidővel :) íme

http://terezanyu.hu/blog/indul-terezanyu-palyazat-2012/

Hajrá, akinek kedve van, szerintem érdemes lehet megpróbálni :)

Két hónapos lelki vágtám nyomán, ma majd kiugrom a bőrömből. :)

Egyrészt tudatosul, h mennyire megtölt a nap és a tavasz illata. Elképesztő, milyen egyszerűen képes elsöpörni minden rossz gondolatot.

A másik oldala (tapasztalatokon túl), hogy dejavuzhetek kicsit, visszarepülve egy ősrégi időbe. Valahova a több mint 10 éves trapézkorszak előtti időkbe. Megtaláltam egy szem RÉPA farmerom, mely ráadásul 34-es!!! ÉSÉSÉS rám jön erőlködés nélkül.:) Úgyhogy most egy kis tini vagyok a mai napra.:)

Hát be kell valljam, h híztam. Minek után önfeláldozó üzemmódban csokit eszünk napok óta, h ne maradjon annyi a gyerekeknek. Az a jó, h bár többen meghallották a kérést miszerint túró rudi,tejszelet, gyümi is remek egy mikulástól, mégis mindenből nem egy tonnát, hanem ugye kettőt kaptunk, mert bár Lilmó csak egy éves, mégis igazságosan kell mindenből.

És miután gondolja anya, h egy mikulás belefér uzsi után, lelkesen hozza, majd mesél és hopp feltöri... Hát nem lett volna szabad. Innentől a délután pár órára befagyott a sírunk-nagyon sírunk állapotba, kezét maga elé tartva, potyogó könnyekkel, egy szót hajtva : MIKULÁÁÁS!!!JAJ!!!Szegény mikulás...

Eszembe juthatott volna, h veszélyes ebben a korban mindez. Úgyhogy mire igyekeztem kimagyarázni, h a mikulásnak nem lett baja és ez csak csoki ott előtte (nem is evett belőle), hát szídtam magam rendesen. :) Valahol lenyűgöz, h ennyire erős a képzelet, csak adott percben, mit mondj, h ne is vedd el mindezt, de mégis megnyugtasd.

Eszembe villant a négy éves unokahúgom, akinek a szülinapja dőlt dugába, mikor a lelkes szülők az imádott pónit próbálták tortába önteni. Csak ők sem gondoltak bele, h annyira jól sikerült az alkotás, h innentől nem szabad megvágni a tortát.

Mindegy. A nyuszival majd óvatosabb leszek.

Jaj h mennyire vártam, h mindent mondjon beszéljen be ne álljon a szája.

Hát alakul, a be nem áll a szája már jó ideje pipa, és a szavak sokasága is, és megjöttek az élet összefüggései beszólásai.

Pl: egész úton hazafelé "apa parkol, anya puncis" ehhez adj decibelt és folyamatos rapként képzeld el, én dőltem hazafelé, de a járókelők is :)

A másik oldalon pedig egyre inkább próbáljuk az egyedül szárnyakat. Azt a vigyorgó arcot, amint oldalazva sétál feléd, már kész távokat :) halálos (az vajon miért lehet, h a baba biztosabban sétál oldalazva, mint egyenesen? vhogy egyenesen hamarabb elveszti az egyensúlyt. Ez a fejük miatt lehet? Mármint h arányosan még mindig nagyobb és elhúzza?) :) mindegy nagyon drága

Néha nem is tudom, azért nehéz kettővel, mert mindig meglesznek azok a pillanatok, mikor beléd hasít, h mindkettőtől elveszel, keveset adsz, nem épp azt, ami akkor kell. Vagy mert leesik (még az elején), h nem elég h kettő, de eggyel is épp úton vagy még, rengeteg kihívás, tanítani való van még, küzdés és vírgolódás, és ezt duplán vállaltad, szimultán egy időben (mert egy állat vagy, vagy mert ennyi eszed sem volt, hanem épp elfolyva a szeretettől nem 'tudtál' máshogy dönteni).

Mindenesetre mindegy, a lényegen nem változtat, csupán költői kérdés.

No de ezek kárpótolnak. Ma megtette első egy méterét (négy lépésben) EGYEDÜL. Hogy a karjaimba vesse magát nevetve. :)

Azért még nem jár egyedül, de alakul :) Csillag Lili alias Csili (kicsit biztos volt hatásod rám HoldAnyu :), egy ideje megragadt rajta ez a név)

Most komolyan mi a szöszt!!!

Nem tudom, mi van. Miért van, h az eddig mindig szépen alvó, könnyen lefektethető babám, egyszer csak órákig üvölt, mert miért nem ülök ott, h mesélek tovább (mondja ezt fél óra mese után), h épp szendereg, de ha felállok ismét üvölt. Ha mondom, h itt vagyok a másik szobában, akkor is.

H eddig ezzel nem volt gond, akkor ez most mi, H ha bizalom, akkor miért nem elég h megnyugszik és látja/tudja h ott vagyok. H mesélek is neki (amit eddig nem tettem), de ez sem elég. H szörnyű érzés hallgatni, ahogy üvölt, és semmi sem jó.

Miért csinálja ezt!!! És h tudom visszaalakítani a nyugodt elalvást!

Miért kell fél órákat (ma épp egyet) végig bömbölni, h végül dúdolásra egy perc alatt elaludjon. (többször bemész, mindig megnyugszik, amint kilépsz újra kezdi. De ez eddig nem volt soha ilyen...!!!)

Miért! Hogyan?

Én nem tudom miért ilyen ez, de komolyan a gyermekek olyanok mint egy hullámzó tenger (jó lehet a felnőttek is). De komolyan, mostanság annyi mindenen küzdök, h eszem megáll.

Kezdjem a nagynál. Az első pár nap bölcsi szeretet után, most is imádja, szalad ezerrel reggel, mégis amint belép sírással indít, h ne hagyjam ott. (Itt jegyezném meg, h milyen felemelő érzés, mikor sír a kicsi, mikor látja h elmegyünk, és nem visszük, majd sír a nagy h ott hagyom, és mindez egy fél órán belül reggel kilencig.)

Aztán csúszik a napirend, ami miatt nehezen fektethető le mindkettő. Újra indult 'az anyáék ágyában akarok aludni' hisztikör, persze szigorúan a még egy kisvakond részt hadd nézzek meg hiszti után. Aztán folytathatnám, h mennyire akaratos, nem bír várni, aminek naponta vmi áldozatul esik, így eltörik, leborul, eldől-eltörik.

Illetve az újabb pár napban elkezdett harcolni apácskával. De komolyan reggeltől kezdve, nem hagyja, h megölelje, egy puszit nem adna, sőt ütögeti a vállát. A cipőjét, meg semmit nem hagy, h Ő adjon fel rá. Ott vitatkoznak ezerrel. Ami a nap többi eseménye mellé még inkább fáraszt, és elindult a találgatás az atyai fejben : anya rontotta el-túl anyás, biztos a bölcsi...

Pedig sztem csak hullám ismét.

A kicsivel is indult a küzdelem, kezdve a pelenkázástól öltözésig (mert egy sajtkukac, de még két korszak között, így állva még nem, fekve már nem, ülve én nem). Nagyon csaj, ha vmi nem úgy alakul, ahogy ő szeretné, ordítva közli csak, miközben az égnek emeli kis arcát (egyébként ezen szakadni szoktam).

Összességében, most ismét nem a legkönnyebb, nem tudom miért csak egy két hónap idill jár egy anyának. Illetve miért ilyen HANGOS,SÍRÓS, hisztis akaratos napjaink vannak mostanság, h estére úgy érzem magam, mintha ennyit ezer éve nem öregedtem még, mint most. És nem virgolódtam ennyit olyanokon, h de várjál, de kapod, de azt kértem már h ne, de legalább hagyd h megmutassam, ugyanakkor te csinálod nem én. De miért nem alszol picit még (kettőtől a kicsi semmit sem alszik estig, ergo hattól egy tömör 'boldog' hangulatban telik, mert olyan fáradt, h...

Ami jó, h legalább bízom abban, h elmúlik ez a hullám is, és jön megint egy kis idill is újra. Valamikor. Csak mikor? Marad még a barnaságomból vmi, v ősz leszek?

No hát, nem lesz rossz, és tudom h segíteni fogja a beszédét, meg nekem is fontos. Vki mondta: "hidd el, ez úgyis eljön egyszer, kell h társaságban is megtalálja a helyét, nem lehetsz mindig mellette, és ettől csak életrevalóbb lesz. No meg neked is jobb, mert jobban fogod értékelni az együtt töltött időt, kevésbé leszel a rutin fogja, és belevágva új dolgokba sok mindent visszanyersz az önbecsülésedből."

A szívemből szólt, hasonlóan érzem, csak furcsa picit most.

A gyerekek többsége aranyos, csak furcsa látni, mikor hiába kedves,aranyos az egyik pl. mindenkit megüt, v ledob egy vödörrel. Vadabb, mégis ha nyugodt tök aranyos. És hasonló jeleneteket elkapva, hát igen nézel, h tuti jó lesz ez? Bár mindenhol ilyen lenne, oviban is úgy hiszem. És igen ettől nem védhetem meg. Csak remélni tudom, h nem ragad rá sok rosszaság,vadság Valahol jó is egy társaság, vhol meg nem, mivel rád ragadhat egy csomó vadság, v rosszabb szokás, amit egyébként máshol nem láttál.

Ami kicsit nehezebb dió az a szobatisztaság. Majdnem tökéletes már itthon, csak éjszaka kell peló. Sőt már ha másoknál van is működik. Ugyanez igaz a játszóra, úton bárhová. Erre persze, h első nap belefeledkezve bakiztunk, mire kedvesen közölte a gondozónő, h most mivel hideg is van nyugodtan adjak rá pelót. Csak sztem ez nem biztos h jó, nemde? Visszaesni nem kéne. Úgyhogy sztem még próbálni fogom (max feltörlök) pláne ezalatt a 2 hét alatt. Aztán remélem ennyi idő alatt belerázódik itt is, és a gondozónő is figyel erre majd később. Szerintetek igaza lehet a gondozónőnek? Mármint h újra adjak rá pelust? Értem, h úgy könnyebb (pláne sok gyermek közt), de mégis, félek visszalépni, akkor mikor tanulná meg?

Kérem csajozik :) kevesebb mint két és fél éves, de már bolondítja a lányokat.

Gondolom nem a szövegével hengerel le egyelőre :)(jó kicsit gonosz vagyok, de nekem ér). De képzelem, h pár pilla rezgetés és egy két mosoly mire képes, hát erre:

Volt kétszer játszóházban, cirka negyedévente egyszer (nem sok). És véletlenül összefutott a Keresztmama az egyik anyukával, akinek a három éves (no tessék, még ez is) kislánya is szokott járni. És teljesen lelkes volt Anyu, h a kislánya annyira odavan Szaszáért, h folyamatosan Őt várja, érte megy le a játszóházba, és minden este küld neki egy puszit lefekvés előtt. (dobtam egy hátast, h le vagyok maradva a korral) És mivel most lesz a kislány szülinapja, anyu annyira megörült, h 'meglettünk így', h mindenképp el kell menjen Szasza, ez lesz az Ő (anyu) titkos meglepije neki. Csak engedjem el Mr Hódítót a zsúrra. És biztos akkora örömet szereznénk a kislányának...

Azóta ezen szakadok. Egy Don Juan :). Azt annyira nem tudom még elképzelni, h biztos mostani formájában is hódítani tud e (hisztis mint ÁLLAT), de meglássuk. Az meg no, h vagy nem is mesélt a kislányról (még mindig nem a top ezen a téren) vagy lehet h mesélt csak én nem értettem.

No meg, kíváncsi lennék mi járhat a fejében elalvás előtt. Milyen másnak tűnik, h ott vki Őrá gondol elalvás előtt, és puszit küld, míg itt (sztem) kishajó (Éliás) no meg a tv maci (új kedvenc, csak minden végtelenített esti mese zene a fejemben) az utolsó kép az álomvilág előtt. De ezt nem tudom, bár mindezek után olyan kíváncsi lennék rá.

Szerintetek kinek mire gondol otthon a csöppje elalvás előtt?

Ohhó kérem, megkaptuk a bölcsit (ma hívtak). :) Hétfőn mehetünk be és megbeszélhetjük már helyben a továbbiakat. Ejj el sem hiszem :)

Fogalmam sincs milyen lesz. Akarom, meg tartok is tőle, pláne h egy elég durvás időszakunkat éljük dackorszak terén. Meg eszembe jutnak ugyanazok a gondolatok, mint akik már belekóstoltak, h hajjj ott fogom hagyni másokra bízva, hiányozni is fog, meg izgulsz, h figyelnek e rá majd rendesen, no meg h neki is tetszik e majd. De remélem minden rendben lesz, és jó lesz így. :)

És megtaláltam életem eddigi legjobb fodrászát :)

Hát kicsit alvás körül forognak a hétköznapjaink.

Pl. ciki, mikor drága Anya, alias.., elfelejti éjszakára feltenni Cimúrra a pelust. Egész nap nincs már rajta, és tényleg sajna nem először felejtem el, majd idővel mindig (szerencsére eddig) eszembe villan, így álmában sikeresen felteszem. Na ezt mindenki képzelje el, ahogy forgatod, ügyeskedsz, míg ő nem ébred fel, de van, hogy ott a keze (leendő férfi). :)

A másik oldalról ez már nem ilyen vészes, mivel Lilmó teljesen új (bár ismerős) korszakát kezdte. Ergo délutáni alvás egy merő küzdelem, mivel állandóan feláll, majd idővel sír, és persze hulla fáradt. Két lila foltot összeszedett eme küzdelmeiben az ágyrácsokon a homlokára.

És sajna már éjszaka is. Elég gázos ezzel küzdeni. És persze fárasztó. És persze nem tudok nagyon jó ötletet sem ellene, hanem várom, hogy egyszer csak újfent abbamarad ez (ha már nem akkora újdonság9 ismét ismét lehet aludni mindenkinek. Valami egyéb ötlet ilyen probléma körre?

:( fáradt

Egyre jobban kezd féltékeny lenni a Cimúr. Mindent , amit a kicsi megfog, elsőre elvesz. Sőt van, h síró gyerekhangra mész be, a kép pedig eszerint fogad, a Cimus agyonpakolva három vödörnyi kártya, legó, kiskönyvek és a házi seprűcskéi hóna alatt, s a lapátja a szájában. No vmit elejtett persze, és azért sír, mert Liliiiii csúúúsz, és elveheti (főképp megnézné és ennyi), de minden lényeges dolgot védeni kell Lillitől.

Remélem csak korszak. És a nem-mel együtt eltűnik majd. V ha már megszokja, h igen Liló is jön-megy-pakol, és ez nem baj, sőt együtt játszani olyan jó. Remélem...

Addig meg nyolcmilliószor hangoztatom, olykor megharagudva, h lehet ilyen irigy, hisz Lili nem bántja a dolgait, sőt inkább fogjuk fel közösnek a dolgokat. Bízom benne, h a beszéd használni fog, mert más ötletem nincs is egyelőre...

Egyébként túl vagyok az első (rettegett) elbeszélgetésemen. És tök pozitív volt, basszus. Annyira jó fej volt a nő. Végighallgatott. Aztán kifejezte, h tisztel amiért bevállaltuk a két picit, ilyen hamar, egyből egyetem után, stb. H mennyire tudja, h milyen nehéz lehet a kis korkülönbség. H milyen veszélyes lenne egyből a kövi, mert nem biztos, h a szervezet felállt már (terhes szoptat- még egyszer ugyanez kombó után), vas, szükséges anyagok terén. (nem kell bemutatni, mert jártam már másodszor is fogászatra, no meg a haj). És végül, h a testvérek szempontjából sem biztos, h tanácsos. Mert három pici, már szinte lehetetlen, biztos mindenki kárára menne, ráadásul ovi kezdés, dackorszak, és erre még a mini.

Aztán eldumált, h mennyire hülyeség, h a törvényhozó okos férfiak, még végül teljesen betiltják ezt a lehetőséget, kérdés, ha nekik kéne bevállalni, akkor is ennyire drasztikusnak élnék e meg.

Szerinte is minden nő életében lehet ilyen, sőt.

Aztán kapcsolt, és pironkodva elkezdett szabadkozni, h neki nem ezeket kellett volna mondania, nem szeretne befolyásolni, aznap reggelig, még az ő papírja után is meggondolhatom...

Nem tudom, annyira aranyos volt. És tök jól esett, h ugyanazokat az érveket hozta fel, amiket én magam is. És h tök emberi volt, nem egy aktakukac. Azóta vhogy nyugodtabb vagyok. Meg attól a ma esti gondolattól, h igen, ha elbúcsúzol tőle, ha elmondod neki, h most nem tudod vállalni, akkor (ha van) az a kis lélek is megérti, és szépen elváltok. Ez utóbbi, lehet, h csak a lelkiismeretnek jó gondolat, de mindenképp segít. :) Úgyhogy remélem végig kitart most már ez a kissé visszaszerzett nyugalom. És utána sem lesz óriás űr. Mondjuk, ha körbenézek, nem lesz lehetőség sem rá, mert egyből tudok két kis arcot, aki lefoglal, és ad majd elég feladatot. Péntek lesz a napja, ha végigmegyek erre...(csak megjegyzem, kellek újra vissza erőnlétben is, mert állandóan aludnék, reggel pláne, délutántól meg émelygek; absz nem két baba mellé való állapot)

Komolyan úgy érzem magam, mint egy Vogun nemzetség tagja. Nem is volt hülyeség. Sőt. A kérelem kérelmének kérelmét kérem itt kérelmezze, ezen az űrlapon.

Persze. APEH levél. Gondolom mindenkinek ismerős ebben az időszakban, és érdekes, h még mindig kicsit megfeszülök mikor kiveszem a postaládából. Aztán megnyugszom felfelé a lépcsőn, h ááá úgyse lehet gond. Majd kibontva pár pillanat alatt egy gyökérré változom, aki egy büdös szót nem ért. Még fél óra és már kezd derengeni, és már csak a mosoly marad, h ekkora barmok, és h lehet ennyire magyarul, mégse magyarul érthetően fogalmazni, no meg ennyi utalással elérni, h semmit ne érts elsőre belőle. Komolyan művészet, ahogy fogalmaznak.

És a vogun vér: "befizetéskor figyeljen, h az adónemnek megfelelő csekket használja v a megfelelő pénzforgalmi számlaszámot (milyen jó, h nem jó egyen)"

"csekkigényléshez (nem küldenek), a ..x...x..menüpontban található 'kérelem csekk igényléséhez' űrlapot v másik megadott nyomtatvány visszaküldésével juthat (oké az ügyfélszolgon is van, de most nem ezért vicces)

"ha egyik helyen túlfizetése van, míg a másik adónemben tartozása átvezetheti az összeget, ehhez igényelje az 1117es nyomtatványunkat 'átvezetési kérelem nyomtatvány', mellyel kezdeményezheti az átvezetést..."

"fontos, h figyeljen arra, h sok esetben a kivonaton szereplő túlfizetés csupán 'látszólagos'"(köszi)

"az ügymenet gyorsítása érdekében javasoljuk a 'folyószámla kivonatra észrevétel' elnevezésű nyomtatványunk használatát.."

:):):) na ugye megmondtam h Vogun..:)

Nehéz megtörni a csendet. Nem tudok nagyon mit írni. Csapongok gondolatok, világok, jó és rossz, tervek (önmagam) és a fejemben felépített családom képe között. Sok öröm és feszült várakozás napjai ezek, melyeket enyhe szomorúság leng be. De igyekszem kitartani az előző cím mellett.

Ugyanakkor, nem tudom miért, de Lilmó is elég szörnyen alszik mostanában. Lényegében óránként kel, inni, v csak úgy. V telihold, v a fogak ismét. Bár eddig épp azt mondtam volna, h vicces, mert meghazudtolni látszik 'a fogzás = köldökig nyálas a gyermek és nyálszakállt fúj' képet a fejemben. Eddig ez rá absz nem volt jellemző, na de most. Most mégis tökig nyálas. Kisőrlők jönnek, ha igaz. Addig pedig újfent lezongorázom a mégis jó lenne külön szobában aludniuk képet. No mindegy.

Azon meg csak elmerengtem, h milyen másképp is alakulhatott volna. Épp eladtam a hetekben a légzésfigyelőt, meg ma a babamérleget. És persze látod a tele lelkesedéssel nekivágó fiatal tekinteteket. :) Az elsőért apa jött ( :) férfiúi biztonságérzet). A másodikért ketten. Még másfél hónap, és persze mindent tökéletesre szeretnének, h minden meglegyen, mindent megadva, VÁRVA VÁRJÁK. :) Visszagondoltam önmagamra. Először csak vitt az ár. A legszükségesebbeket szereztem be, és minden egyéb dolgomat igyekeztem elintézni. Összepakolva is alig voltam. De vártam, lelkesen mégis tartva a dolgoktól. Másodszor ismét az ár vitt, csak másképp. Alig kellett vmi, mert megvolt minden korábbról. És csak telt, miközben fedezted fel az első épp kinyíló szellemet, az örökmozgó, felfedező, és egyre öntudatosabb Medvét. Lenyűgözött és lefárasztott annyira, h kitöltsön. De itt is volt várakozás (pláne a végén), és itt is félelemmel volt vegyes, h fogadják be egymást. A most pedig el sem kezdődhet. Úgyhogy valahogy nem is tudom, megvolt e ez a tökéletesnek tűnő VÁRVA VÁRJUK állapot. (bár persze hiszem, h mindenkiben ott lapul mélyen egy kis félsz is....akkor is sokkal tisztábbnak tűnnek most ők a szememben, mint én voltam anno)

:) mosolygós, bár nem tudom nem megjegyezni, h húzza le magát az a 'kedves' anyuka, aki beszólt a gyerekmedence mellett, h mivel itt nem lehetett bemenni szülőknek, meg az újabb két fog (mostmár nyolc összesen) miatt olyan csúnya Lilmó feneke, h szégyen (sosem volt ilyen, úgyhogy minden tapasztalatot várok brutál pelenkakiütésre, egyelőre mossuk hajszáríttózzuk egy napja, de bármi egyéb jöhet), szóval a Kicsit kint sétáltattam az első lépcsőn, h ő is hagy élvezze, erre beszól, h vigyem innen a gyerekem, mert tuti belepisil a medencébe. Grrr... BELEPISIL? kapja be. Rávágtam, h nem pisil, ill sztem sok felnőtt is megteszi, mégsem kötelező a pelenka. De akkor is, egy súrmóóóóó.

De a lényeg és a cím. Őszülő férfi sétál egy bomba szőke csaj mellett. És osztja:

-Tudod azért nincs munkád, mert bepunyultál, és lassú vagy. Hidd el, azok kapnak isteni állást, akik reggel hétkor már kint futnak valahol, és az egész napjuk pörgős. Ők tele lesznek élettel, és mindent elérnek.

Khömkhöm, rajta leszek én is. Azóta ezen mosolygok. Nem hülyeség annyira. Mondjuk én is reggel hétkor már bőven lefutottam a köreimet a két kakaóért és sorolhatnám. Egyelőre mégsem jött szembe az a király állás. No de majd. :) Az út jó ezek szerint :) V?

:) tudtad,h lesz ilyen korszak, és lassan rájössz, h olyan mintha hullámokban jönne, egyszer csak olyan (átmenet nélkül), majd megint semmi.

Most épp olyan. Két dolgon éleződik. Lefekvések (főképp a nappalinál), no meg a játszóról hazaindulás. És most a régi trükkök sem válnak be. De itt jegyezném meg, h a héten elkezdett együtt is játszani, alagutat, csatorna rendszereket építeni másokkal együtt, labdázni és nevetni eddig idegenekkel. És először ülhettem le beszélgetni vkivel, h nem volt folyton ANYAAA, viszont mindig nevetve szaladt mesélni, mutatni..

De akkor is. Lassan a gyermek nem fog beférni az ágyába. Mert hol nagy ágyat akar (nem kap ), de akkor miféle párna kell, másnap a másik, de az előző is, még egy nap a takaró is. Kompromisszumnak tűnt először, mostmár viszont három párnát, két takarót ölelve alszik (plusz a sajátja), csak ha kitalál még vmit, ő már tényleg nem fog beférni. Hol kakó kell, h nem ez kellett hanem tea. Hol nem vehetem le a pelust (alvás után), hol fel se tehetném (előtt). Hol épp előtte kell épp bili (nem kellett fél óra után sem), hol legó v játék kellene az ágyba, mert épp ezt találta ki.

A lényeg, h ha úgy nézem, igen sokszínű a fiatal ember. Minden alkalommal mást talál ki. :) Ergo nevezhetném kreatívnak. V nevezhetem vakmerőnek, mert pelus nélkül a nagyágyat ide. V láthatnám tehetségesnek, aki úgy szendereg, h közben is alkot. ....

De mikor mostanság mindenki azt vágja rá, h ez lesz négyéves koráig, akkor kerek szemekkel nézek, h 'azt hittem, csak háromig, és már csak kilenc hónap, de látom a végét'. Nehogy már igazuk legyen.

Legyek bizakodó optimista, ugye?

ejj, bár nem tudtam jó képet készíteni, annyira bírom ezt a járgányt a Dunán :) Tegnap is volt szerencsénk hozzá, és komolyan egyszer felülünk rá

No és a lényeg.

Egyébként beköszöntött a second step. Ergo a Csöpp nehezen pelenkázható, mert icereg, átfordul, inkább egyből hason lenne. Emlékeztek ;), na ugye.. No meg h néha alvásnehézséget okoz, h hasra fordult játszani, és unja. (Pedig egyébként meg tud fordulni mindig, de ilyenkor inkább sírás.)

Már előre várom a kövi fokozatot a nem tudok elaludni, mert állok a kiságyban, pelenka na neeeeee,stb. :)

Az éjszakáink kissé szétestek, most v a tejet kell szokni, v tovább fogzunk (kifehéredett a felső két oldalsó metsző). És vhol azért vicces, h terhesen rengeteg éjszakai kelés, de a 4 óra mindig megvolt, majd csecsemőként is több random, de négytől mindig, s most ismét pár random, szerencsésebb esetben ivás után visszaalszik, de négykor min egy órát fenn. Szóval olyan mint egy mágikus időpont, ami mindig is vonzotta (csak kár h nem mondjuk délelőtt tíz óra ez...)

:) azért viccesek komolyan.

Szívfájdalmam azért, h ez a hétvége elég volt hozzá, h Lilmos megunja a küzdést a tejért. Ergo nem hajlandó szopni. No ez teszi be az amúgy is végét járó szoptatásnak. Üvegből pikkpakk kiissza, de a fejés nem segít rajtam. Így elkezdtem vegyíteni sima tejjel, aztán cca napok és semmi nem marad. :( ez van.De legalább haspókként, mindent megeszik, félteni nem féltem.

Aztán miben más még? A kicsi horkol, a nagy vicsorog. :) és még? Lilmó remekül belejött a lépegetésbe. Amint felhúzod, állás nincs, egyből lépeget és örömködik. Rengeteg kört megtéve. Ami vicces, h absz nem érdekli, h felhúzza magát vmi mellett, v h megkapaszkodjon (kiv ujj). És eszembe jutott, h Medve mennyire hamar (7hósan), minden mellett felállt, mekkora dicsőség volt, h Ő, egyedül felállt, és áll rendületlenül. Most meg ez a rész nem is érdekes, de LÉPEGETEK, HAHA. :) Viccesek.

Aztán a nagy szivacs persze ugyancsak felszedi a csúnyább szavakat az utcán. Így lesz Pizza a P*csából. Más nem jutott eszembe, a gyermek meg azóta mondja. Én meg itt töröm a fejem, h jó e ez, ha fogalmi zavart okozom, v tényleg elhitte, h a bácsi csak félremondta, de pizzára gondolt. Mindenesetre a nagyi így is fejcsóválva nézett, h mi a szösz, tán csak nem állandóan pizzát adok a gyermeknek. :)

Ájj, azért kiborít épp megint. Mikor múlt héten írtam, h a nagy ágyba átfeküdt, még nem sejtettem, h azóta bakker min fél óra hiszti, és sírás megy lefekvésekkor, h ő a nagy ágyban akar aludni, mint a nagyok, nem a sajátjában. De komolyan, úgy fel bír húzni. A kicsit sem hagyja így elaludni, meg különben is. Nem akarok engedni neki, hiába lenne hirtelen könnyebb úgy. Nem hiszem, h jó ötlet lenne. V? Ejj, mi jöhet még. Mikor azt hinné az ember, h vmin épp túl, egy fellélegzés, és jön egy homlokegyenest más hülyeség, amivel újfent virgolódhatsz.

Más. A bölcsiről semmi hír. Pedig júl végére ígérték. Ilyenkor mi van? Nekem kéne rákérdezni? De hol, a bölcsiben, v az önkorm.-nál?

Az elsőt csak úgy, jelszó:a lehetőség továbbra is bármikor adott (akár ősszel, télen, tavasszal, nyáron), no jó csiga télen tán nincs. :)

no és Ozora

Nehezen indultam meg (nem csak Ozorára, de dolgozni is), aztán mindig annyira betalálnak, h visszatérve minden olyan szürke, unalmas, és kiugrottam volna az ablakon arra a kérdésre visszaérve, h 'mész ma a babákkal játszótérre?'. És kezdődik megint ugyanaz a mókuskerék. Valamit elrontok, v nem így kéne csinálnom/felfognom. V csak most érzem, ennyire színtelennek a mindennapjaim.

minden rendben :)

Vicces ez a fejlődés. Érik érik, aztán már ott is van. Egyszer csak, szinte átmenet nélkül.

Lilmó pl. egyszer csak szobáról szobára, a konyháig és szerte-szana felbukkanva kúszik rendületlenül. Úgy nézhetünk ki, mint egy csipet csapat. Ha kimegyek a konyhába, egyből jön a Nagy és nyomában felbukkan a Csöpp kúszva. No meg ő is pakol. Egyre ügyesebben ül (azért még nagy a dőlés veszély). És a kedvence, ha állhat (bár megkapaszkodni ágyszélben még nem tud, v felhúzni magát kiságyban még nem), de ha ujjat ragad, egyből áll és kurjongatva nevetve lépeget, ingó piskótákkal. Mindemellett nyuszifoga lett fent :), és egy haspók (komolyan ma egy banán, két egész szilvásgombóc, rengeteg nudli, és egy egész vajas kifli, sajttal sonkával(2részletben), plusz pufigolyó). Nem is értem, hol fér el benne ennyi. Sajnos ez a hányós mizér elég rendesen betett a szoptatásnak. Alig van tejem, az is max reggel és este. Valahol sajnálom, valahol jó is így x(rengeteg) idő után, h 'szabad' vagy és végre nem terhes-szoptatsz-terhes-szoptatsz megszorítások. De hiányozni is fog, pláne h nem hiszem, h lesz még egyszer szerencsém az élményhez.

No és a Nagy Medve. Egyrészt BESZÉL:) Egy hétre rá, h mindenki beszólt beindult. Mindent próbál utánozni. Persze az első szavak közt volt az OKOS (pedig a szerény kellett volna :) no jó nem). És próbálja, próbálja. Egyre több a pontos közte, de mindent próbálgat. Az tuti, h előnyös volt a más helyeken lenni, mert itthon túl lusta, ahol meg nem megszokott minden, jobban rá is kényszerült, h mondja.

És megmutatja magát (védőnő pedig lehúzhatja magát), ált ő  a 'baba', de mondta párszor a Szaszát is. Próbálkozunk a játszóra pelus nélkül kommandóval (itthon már nincs hiba). Aztán nem tudom, h hogyis kéne nekiállni az alvásoknak pelus nélkül.

Istentelen AKARATOS. És sajna vhogy mintha ez is itthon csúcsosodna(v csak egész nap esett). Egy hete itthon, de ma iszonyat volt. Mindent ő akar csinálni, ő mondja meg Lilinek mit szabad mit nem. Sajna elsőkörben mindent elvesz a kicsitől, aztán esetleg  jópár rosszalló pillantásom után v rászólva visszaadja, v  alig akarja. Sokadszori ilyen, és elkezd túlkompenzálni, és mindent odahordani. Hát nem is tudom, ma nagyon lefárasztott. És olyan, mintha absz. nem számítana amit kérek tőle szépen, hanem megy a saját feje után. Az igen szó, még fényévekre van a szótárában(vagy csak ma volt ennyire ilyen napja). Épp Apácska helyén fekszik a nagyágyban (pedig a sajátjába lett lefektetve, és eddig csak reggel jött ki egyedül az ágyból) :) hmhm azért eszméletlen pofa.

Én meg estére leharcolva. Csillámfaszláma helyett egy másik szintet súrolok. Még pedig, h dúdolom ezt a dinka Almát, és komolyan ez a daluk vhogy lassan bejön. Na KÉSZ VAGYOK,mi?,rötyögök magamban a szövegén, és nem tudom kiverni a dallamot

.. Nem is tudom..

Ha nem lett volna ennyi ha.. tán kicsit jobban úgy alakult/telt volna ez a munka, ahogy megálmodtam. De nem így lett. És valahogy csak azt érzem, h elég sok tüskét begyűjtöttem, több oldalról. És valahogy nem tudok kilábalni, csak úgy továbblépni, mindent elfelejtve. Beszélnem kéne, de nem jön. És ismét nem mozdulok a mélypontról.

gondoltam ezt az elején. Szóval egészségügyi ügyelet. De elképesztő komolyan:) Remek ember ismereti képet ad. No me..

Még h a babákat megterhelik a frontok. Komolyan a felnőttek se kutyák.

Múlt hét kedd, szerda. Jött a rossz idő. De h minden ember (főképp férfi) v hipohonderként egyből vmi pánikkal orvoshoz szalad, v mindenki nyugtatót, altatót, egyéb morfinszármazékok felírását kéri magának, a nagymamának (akinek a nevét már nem tudja), rokonnak,v épp ellopták és egyéb társai. De tényleg egész nap szinte mindenki, és csak aznap .

Ma meg extrém napot hirdetek. Melegfront. És jönnek az agyam eldobom, fél combján óriás hólyagos 'leégettem magam a fürdőkádban melegvízzel' (hát elkaptam a fejem), v kigombolt ingben peacemakeres bácsi, akinek kidudorodik a mellkasából a műszer, mert Debrecenben elb*ták, de így elutazik (remélem h nem fürdött a Balatonban), a 'jézus mi lett a pattanásomból' (ez se szép kis tojásnyira duzzadt), a kis holland kislány aki a kutyától vszínű férges lett (mintával érkezett) és sorolhatnám..

És sajna a furcsa szülők is ma tomboltak. Mert egész délelőtt telefonál, h a 39 fokos lázas gyermekhez (1éves) menjen ki orvos, ahelyett h behozná, v este nyolckor hozza apuka, mert akkor végzett az úszással és egyéb szörfoktatásával és a pici három napja hányt,stb..

Mi van itt kérem...

ÉS igen a Nyuszusz tegnap először átaludta az éjszakát, álometetés nélkül, nyolctól hatig. Egyszeri felsírással, de minden nélkül visszaaludt.

És mivel tölthetnéd, eme nemes éjszakát? Persze h nem alvással, végre. Hanem egész éjszaka a wc-n ülve. v hányva v a másik, reggelre mosott szarként, közben aggódva, h jaj csak nehogy épp most ébredjen fel, v jaj csak senki ne kapja el, se felnőtt, se gyerek. És hogy fogok én így ma dolgozni érzéssel a fejedbe. No meg, h fejni is kéne, de arra már tuti nem lesz energiám....

Gonoszság kérem!

Megint szinte itt tartunk. Egyébként minden rendben alakult, első héten túl (tudnék mit regélni, de majd).

De a Nyusz. Szóval egy isteni tünemény, be nem áll a gajdolása, irdatlan dallam szerető. Dobolsz neki, v dúdolsz és vissza gajdolja.:) Mozgásban beindult. Kúszni kezd, és emeli a fenekét, ismét az ismerős mozgás :) hintáztatja magát karon tartva mindenét. Állandóan rötyög. És beindult nagyon a fogakkal is, épp a hatodiknál tart, megállás nincs (továbbra is azért a lenti négy első blikkre foghíjasabb, mert az egyik középső még csak most tört át )) .És h miért tartunk szinte ott? Mert egy ideje, a mozgás és a fogzás miatt óránként kezdett kelni éjszaka. Ha Nurofent kap is picit, akkor is kettőkor és négykor tuti fent lesz. És a nehezítés, h nem nagyon hagyhattam sokat sírdogálni, itt a munka miatt nem túl jó, ha nagyon zavar másokat, otthon meg a Macus miatt. Végigjátszva mindent ismét persze cicimegoldás oldja csak meg. És ami még nehezít, h nincs megszokva a felvesz-leteszhez, mivel ő mindig  egyedül aludt el. Így csak jobban sír, ha felveszem és függőleges pozícióba kerül.

Vicces, h ismerős a korszak, mégis mennyire mások. Úgyhogy nála lehet a teácskát kéne megpróbáljam. Meglássuk beválik e. Ha nem, hát nem is tudom (nincs nagyon más ötletem). És tartok tőle, h fogzás utánra is megmarad ez a kétszeri felkelés, v ki tudja, h ez is meddig tart (látva, h egy hónapja szinte foga sem volt, most meg, h behozza..).

De imádom, Ms Tömör Gyönyört (bár fogynak a hurkák keményen).:)

Küldetés indul!

Épp azt néztem, h serken a pehely a Medve lábszárán...:) Már nem babatérd, tele lila foltokkal és 'bibis' is:), erre még szőrösödni is elkezdett :)

Jaj olyan nehéz volt otthagyni a Nagyinál..nem is gondoltam, h meg fogom könnyezni.

Mi meg indulunk Siófok, meglássuk hogy fog menni. Vhol jó is lesz kilépni a szerepemből, újra dolgozni, felnőtt társaságban lenni. Valahol meg izgulok, h minden rendben lesz e a babusokkal, ne legyen baj sehol, és ne dobja be senki a vizes lepedőt..Reménnyel belevágunk...utánunk a vízözön. Ilyenkor méred fel, h egy anya pótlására hány embert kell mozgósítani, h talán minden rendben menjen :)

Már rég meg akartam jegyezni, h a babanyelv mennyire hasonlít néha az angolhoz (jó, néha a japánra is). :) de most komoly

Pl. ha Medve fel akarja kapcsolni a villanyt, azt mondja ÁP. Meg pl. minden birtokos jelző nála s-sz. Lilié=Lilisz; Apás, meg mindenkinél így. És sorolhatnám az angolra hajazó fordulatait. fáj=AU gád (mintha god).

A másik, amit nem értek (hiszek el) Lilmó. Elkezdte visszamondani, h baba. Először azt hittük véletlen. De mondogatod neki és azóta is visszamondja. Mindig.

Én nem értem ezeket a beszédes dolgokat most már...:)

Ja és azt az ábrázatot képzeljétek, h Lilmónak három foga van.De vhogy nem épp úgy ahogy kéne. Mivel az első kettő (ezek már kilátszanak) az alsó két oldalsó metszőfog. Most kitört az egyik középen, de még így is van egy jó kis hézag. (először Hókuszpók volt, akinek egy foga látszik ki oldalasan :) de így se jobb)

Ami még vicces, h a Lilmos bár nem egy gyönyörű baba (nem bántom, meg nekem a legszebb) mégsem tudsz úgy elmenni vele sehova, h ne jöjjön oda vki, h 'csak hadd fogjam meg egy kicsit'. Komolyan, minden útra lesz egy két ilyen. És már nem csak az idősek.

Íme 4:30tól :)

Lehet, hogy tévedek, de olyan ismerős vagy nekem
Találkoztunk mi már valami vidám zenés helyen
Nem emlékszem pontosan, hiszen nagyon rég lehetett
és nem ült melletted még az a tündéri kisgyerek

Óh igen, valamit sejtek én, bár biztos nem vagyok
Sok-sok évvel ezelőtt te ültél éppen ott
Ugye te voltál az a kisleány, aki hangosan énekelt
és nem is vetted észre talán, hogy mindenki rád figyelt

Én énekeltem egy dalt és te énekeltél velem
A lámpák fénye felragyogott csillogó szemeden
Ha a gyermekedre nézel, látod, az idő hogy szalad
hiszen minden változik, de a dal ugyanaz marad

Látod, nekem is már régen felnőtt a kisfiam
és nem múlt el felettem sem az idő nyomtalan
De sosem fogynak a gyerekek, akik kérnek szüntelen:
hogy Jutka néni legyen szíves, énekelj nekem!

S én újra kezdem a dalt és ti énekeltek velem
A lámpák fénye felragyog a csillogó szemeken
Ha a gyermekeinkre nézünk, látjuk, az idő hogy szalad
hiszen minden változik, de a dal ugyanaz marad
hiszen minden változik, de a dal ugyanaz marad

Egyszer minden elkezdődik. Jelenleg a bírálatok sora. No jó, eddig is volt már, h ott rötyögtem, milyen furcsa az az emberekben, h 'áááá,ráér azzal még..' egy pill múlva meg 'hogyhogy még nem csinálja'. Igen, kitalálhatóan babadolgokról van szó.

És igen a Medvéről és a 'szakikról'. Vicces, mert mindenki (köztük a védőnő is) eddig mind azt mondták, nem para, h nem beszél annyira, majd beindul. Még ne aggódjak, blabla..Meg dicsérte, h milyen ügyes a testvérrel, meg milyen jól megy a szobatisztaság, meg stb.

Épp mostanság érzem végre azt, h igen, kezd beindulni, mindennap lesz egykét új szó, plusz rengetegszer próbál utánozni. Egyegy hang nehezebben megy, de már megfejtettem egy csomó szavát. Épp (lekopogom) sokkal kiegyensúlyozottabb, többet segít, kevesebbet hisztizik. Épp tök jó lenne minden.

Erre voltunk kétéves státuszon. És ja. Megkaptam, h a gyerek miért nem szólítja magát sehogy.Hogy visszahúzódó, kicsit túl félős (nem akart ráállni a mérlegre), bezzeg látná a  mászóka tetején lógó gyereket aki húzódszkodik. Mindegy. Javasolta, h vigyem játszóházba, ahol fejlesztik.

Ma elvittem. Erre itt is megkaptuk. Beszédben visszamaradott. Sőt. ANTISZOCIÁLIS!!!

Kapják be. (Bocs) Azért mert inkább megfigyel, és nem egyből szalad másokkal játszani. Igen, ritkán játszik tök idegenekkel a játszón is. Néha a kislányokkal, meg a nagyobbakkal menne. De tény, h nem a korosztálya. És tény, h inkább ellesi, mit akar újként kipróbálni. Tudom.

De most komolyan. Másoknál ez milyen? Komolyan az az elvárás, h egy kétéves azonnal játsszon másokkal? Akik idegenek neki?

ÁÁÁÁ, nem tudom. Utálom, h máris a rendszer elkezdi 'mérni', elkezdi felállítani a mércéket, és kihozza, h NEM FELELSZ MEG.